hétfő, 28 január 2013 21:53

Kissé morcosan szálltam be a jó öreg Emilembe

Írta: VO101_Tobak
Kissé morcosan szálltam be a jó öreg Emilembe mert az "istenverte" szerelők nem tudták a gégemikrofonomat tökéletesre megcsinálni ami néha az életet jelentheti. Még jó hogy az időjárás tiszta, és ezt szeretem mert a mi rázuhanós taktikánknak kedvez. Már régen repültem ezért az utolsó előtti gépként indulhattam. A motorok felhördültek mindenki gyorsan elstartolt.

Német harcjármű csoport és mozdony fedezetére kaptunk parancsot, minden valószínűség szerint erős páncélzatú Il-2-vel fogják támadni. Már magasan a célterület felett járunk amikor Yosser (alias: Yousser) főhadnagy sas szemével (amit mi csak 19 colos tulajdonságnak hívünk repülő nyelven)rögtön kiszúrja az első hullámot. Parancsot tisztán és egyértelműen jó meglátással kiadja: "első raj az első 2 gépre , második raj a lemaradó háromra". Először majdnem én is az első kettőre csaptam rá de amikor megláttam a lemaradókat rögtön irányt váltottam és már mögöttük is voltam. Három gép előttem a sebességfölényem nem túl nagy és nem is túl kevés. Mivel a a szárnygéppuskában kevés a lőszer így rövid sorozatokkal szárnyra célozva próbáltam megsemmisíteni ellenfelem. Az utolsó gép már előttem aminek meglepő módon két rövid sorozat betalált. Próbálok a hozzám közelebb lévőre ráállni de nincs idő célozni így átstartolok rögtön az első gépre ami már jobban bírta a strapát de végül meghajolt a nagykaliber előtt. Na most fel-fel mert már társaim jelentik hogy megérkeztek a vadászaik; I-153-as remekül forduló Csajkának becézett harcosok. Fél fordulót emelkedőben már megteszek amikor látom hogy egy csorgó nyálú orosz fordulóharcból kikeveredő 109-es gépünk után emelkedik. Gondolkodás nélkül újra lefelé tartok majd a farkas után húzom a botot. Nagyon rosszul céloztam és csak az utolsó pillanatban törött le az egyik szárnya. Már hazafelé indulnék de csatarepülők lövik a konvojt és én futamodjak meg?......nem tehetem.....pedig szívesen tenném ugyanis ezután már csak baljós dolgok történhetnek. Rácsapok az Il-re ami ontja magából az ólmot szegény katonákra így hát én is megcsipkézem a szélét. A szélét? társam jelenti hogy lezuhant....talán a pilótát találtam el mivel csak kiskaliberem volt. Most már tényleg haza...!!!! Emelkedem és amint kinézek jobbra Il-2 fordulózik egy messzerrel. Ó a francba miért fordulózik vki csajkák és Il-ek között??? Rácsapok vagy 3-4 szer az Il-re míg végül porfelhőben eltűnik amit a saját hasa illetve törött légcsavarja kevert.

Uram-atyám ha ennyiszer kell áthúzni és billegtetni a repterünk felett kifogy az üzemanyag. Bárcsak mindig ez lenne a legnagyobb gondom. Mire végiggondoltam az eseményeket már kirajzolódott a repterünk a horizonton. Könnyű leszállás után egy német majdnem belém zúgott. Sokan nem tértek vissza vagy kényszerleszálltak valahol, ráadásul a konvoj is megsemmisült. Újra eszembe jutottak a forgolódó gépek amik után 2-3 orosz vadász és sturmovik loholt. Ugyan hol lehetnek hazajönnek-e holnap vagy ma?..Most megúsztam holnap már lehet hogy találkozok azokkal akik ma eltűntek.