1944. március 17-én repülte a 2/1-es vadászszázad és Faludi is az első éles bevetését. Az amerikai bombázóknak nem magyarországi célokat kellett bombázniuk, de átrepültek az ország fölött. A bevetésben 2 magyar pilótát lelőttek, ők hősi repülőhalált haltak. A felhős idő miatt a század nagy része nem találkozott a bombázókkal. Április 3-án bombáztak tervszerűen az amerikaiak előszőr magyar célpontokat. Faludi újra bevetésre került és szerencsésen le tudott szállni a bevetés után. Április 13-án már nem volt ilyen szerencséje. A 2/1. század a légi irányítás miatt csak üldözte a bombázókat, megütközni nem sikerült velük. Az üzemanyag fogytán volt, ezért le akartak szállni Ferihegyen. Amikor megkezdték a leszállást, akkor kezdték el bombázni a repteret az amerikaiak. Faludi a második rajban volt, az első raj a bombázás kezdetekor már a földön gurult, de a második raj vissza tudott emelkedni. Faludi a visszaemelkedés után meglátott egy kötelék B-24-est és megtámadta őket. A támadás közben gépét eltalálta a saját légvédelem és mindkét csűrője gyakorlatilag eltűnt. Rögtön ezután megtámadták a Lightningok. Leborított, de a P-38 gyorsabb zuhanásban ezért folyamatosan érték találatok a gépet. Nem látva más megoldást a kiugrás mellett döntött. Eközben eltalálták a lábát - aminek 2 hónapos kórházi kezelés lett a vége. A földet érés után a helybeli lakosság majdnem meglincselte, szerencséjére csendőrök és katonák megmentették.
Júniusban megszökött a kórházból és visszatért egységéhez, amit ekkor - a 101. Puma Vadászrepülő osztály, május 1.-i megalakulása után - már 101/1. Zongorának hívtak.
Első légigyőzelmét 1944. július 2-án érte el egy B-24 ellen. Majd július 7-én lelőtt egy P-38 Lightningot. Ez a gép ugyan annak a századnak - 82. Fighter Group, 95. Fighter Squadron - volt a tagja, mint amelyik őt lelőtte márciusban. Mivel lába teljes gyógyulásához 1 éves kórházi ápolásra lett volna szükség, ezért nem repült annyi bevetést mint a többiek.
1944. december 7-én lelőtt egy Jak-9-et. Ebben az időben nősült meg, egyik Puma bajtársának - Nagy József - a nővérét vette el.
Egyik utolsó bevetését 1945. március 17-én repülte. A bevetés elég rosszul sikerült. Szovjet La-7-kel kerültek légi harcba. A 4 gépes rajból 2 gépet lelőttek, Buday Lajos hősi repülőhalált halt, Cserny Miklós elvesztette fél lábát, Nagy József és Faludi gépe megsérült.
Május 4-én a 101-esek felgyújtották megmaradt gépeiket és 5-én megadták magukat az amerikaiaknak.
A háború után 1949-ben csatlakozva rokonaihoz és barátaihoz az USA-ba emigrált. Californiában telepedett le. Elektromérnöki diplomát szerzett, majd dolgozott a Litton Műveknél és végül a Northropnál is 12 évet. Innen ment nyugdíjba 1989 februárjában. Amerikai állampolgárságot kapott és megváltoztatta a nevét Charles K. Faludira. Tartotta a kapcsolatot az őt lelövő és az ő általa lelőtt P-38 pilótával is. Segített megszervezni az amerikai küldöttség részvételét az 1992 szeptemberében Magyarországon megrendezett Nemzetközi veteránrepülő találkozón. Sajnos ő már nem vehetett részt rajta, súlyos betegséggel küzdött.
1993. február 28-án hunyt el.
Faludi Károly szakaszvezető légi győzelmei:
Dátum | Típus | |
1. | 1944.07.02 | B-24 |
2. | 1944.07.07. | P-38 |
3. | 1944.12.07. | Jak-9 |
Felhasznált irodalom:
- Tobak Tibor: Pumák Földön-Égen
- Tobak Tibor: Pumák és Boszorkányok
- Tobak Tibor: Pumák és a Többiek
- Punka György: A "Messzer"
- M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő
- Nagyváradi-M. Szabó-Winkler: Fejezetek a Magyar Katonai Repülés Történetéből
- Pataky-Rozsos-Sárhidai: Légi Háború Magyarország Felett I-II
- Bernárd-Mujzer-Hangya: Horrido
- Krascsenics Lajos: Egy Magyar Királyi Vadászrepülő Visszaemlékezései
- Császár Ottó: Élet és Halál a Levegőben
- Becze Csaba: Elfelejtett Hősök - A Magyar Királyi Honvéd Légierő ászai a II. világháborúban
- Top Gun és Aranysas repülőmagazinok