Szombathelyen képezték ki vadászrepülőgépre 1935-ben. A rejtett légierő időszakában Székesfehérváron hozták létre az úgynevezett időjelző alcsoportot, amit később Veszprémbe telepítették át. Ez az egység valójában egy vadászrepülő század volt CR-32-esekkel felszerelve. Az század első tisztje Heppes Aladár volt. Ekkoriban tervezte meg az üvöltő puma fejet, amely napjainkig legendás hírnévvel bír. 1938-ban előléptették századossá és kinevezték az 1/3. majd később 2/2. hadrendi számú Puma század parancsnokává. 1941-ben a Budapest védelmére szervezett 5/I. vadászosztály parancsnoka lett.

1942 decemberében osztályával a keleti frontra vezényelték. 1943. január 12-én megindult a szovjet ellentámadás. A magyar csapatoknak - köztük a repülőknek is - hátrálniuk kellett. Az Ilovszkojére áttelepült magyar erőket bekerítették. Az első kitörési kísérlet során a bekerítés parancsnoka, vitéz Csukás Kálmán vk. alezredes hősi halált halt. A parancsnokságot Heppes Aladár vette át. A bekerítésből végül nagy veszteségek árán némi német segítséggel sikerült kitörni. A keleti fronton 24 bevetést repült. Az elsőt Re 2000-el a többit Bf 109-el. A Messzerrel 4 légi győzelmet aratott 1943. őszi hazavezényléséig.

1944. elején a tapolcai vadász harckiképző repülőosztály parancsnoka volt.

1944. tavaszán az USAAF többször támadta hazánkat nagyszámú bombázó kötelékekkel. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság ennek hatására úgy döntött, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében egy egységes vadászrepülő ezredet kell létrehozni. A cél az volt, hogy minél több vadászt lehessen egyidejűleg a bombázókötelékek és kísérőik ellen bevetni.

1944. május 1-én alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. Puma Vadászrepülő osztálya - a tervezett 101. Vadászrepülő ezred első egysége. Ekkor tűnt fel harmadszorra az üvöltő vörös pumafej valamely magyar vadászegység harci gépein. Heppes Aladárt, április 6-án a légierő parancsnokságára rendelték és kinevezték az osztály parancsnokává. A megalakulástól kezdve mindaddig - szept. 30 - amíg le nem tiltották a bevetésekről, amíg tehette ő vezette egységét. 9 bevetés alatt 4 légi győzelmet ért el az amerikai négymotorosokkal szemben. A keleti fronton és a honi légvédelemben összesen 33 bevetést repült, ezalatt 8 légi győzelmet aratott. 1944. végén az osztályt ezreddé bővítették, a parancsnok - természetesen - Heppes Aladár lett. 1945. február 1-én alezredessé nevezték ki. 1945. május 5-én együtt adta meg magát katonáival az amerikai erőknek.

A háború után nem jöhetett haza. Először Ausztriában majd 1951-től az USA-ban élt. Az első időszak nagyon nehéz volt, minden munkát el kellett vállalnia, de idővel rendezte dolgait. Mivel személye miatt családját itthon állandóan zaklatták, felesége elvált tőle (sok esély úgysem volt arra, hogy még egyszer találkozzanak életükben). Ezért a 60-as években újranősülhetett.

1988. augusztus 15-én Nagyboldogasszony, a repülők védőszentjének napján zárta le szemeit örökre.

Vitéz belényesi Heppes Aladár alezredes igazolt légi győzelmei:

	dátum	típus
	1943.
1.	1943.05.30.	Jak-1
2.	1943.05.30.	Jak-1
3.	1943.07.06.	Il-2
4.	1943.08.03.	Jak-1
	1944.
5.	1944.06.26.	B-24
6.	1944.06.26.	B-24
7.	1944.07.02.	B-24
8.	1944.07.07.	B-24

Felhasznált irodalom:

• Tobak Tibor: Pumák Földön-Égen
• Tobak Tibor: Pumák és Boszorkányok
• Tobak Tibor: Pumák és a Többiek
• Punka György: A "Messzer"
• M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő
• Nagyváradi-M. Szabó-Winkler: Fejezetek a Magyar Katonai Repülés Történetéből
• Pataky-Rozsos-Sárhidai: Légi Háború Magyarország Felett I-II
• Bernárd-Mujzer-Hangya: Horrido
• Krascsenics Lajos: Egy Magyar Királyi Vadászrepülő Visszaemlékezései
• Császár Ottó: Élet és Halál a Levegőben
• Becze Csaba: Elfelejtett Hősök - A Magyar Királyi Honvéd Légierő ászai a II. világháborúban
• Top Gun és Aranysas repülőmagazinok