VO101_tvr írta:Ez a mai küldetés nekünk mega bukta lett ... Ha jól emlékszem csak egy gépünk szállt le ...
Pár szóban, én hogyan láttam.
Nagyon hangulatosan indult a dolog.
Nate mellé spawn-oltam Arras repterére, ott nézelődtünk hosszasan. Jött a rádiózás, hogy a németek felderítették az angol konvojt. Végignéztük a felderített hajókra riasztott 2 gép, Savas és Huba startolását. Huba felszállása a Ju-88-al igen látványosra sikerült. Ahogy a pálya végén felemelkedett, majd kissé feljött az orra és átesett balra. Mint a lassított felvétel... Mindenki csak nézett csendben...
Aztán eljött a tervezett felszállás ideje. A négy Ju-88 szépen kigurult a pálya végére és egymást szorosan követve indultak és nyugati irányra álltak. Közvetlenül utánuk betonra gurultunk mi is a két géppár 109-es. Nate rádiózta, hogy beszúrta a gázt, néhány másodperc után én is követtem. Alig lemaradva a bombázóktól a levegőben voltunk és zárkóztunk a jobb oldalukra. Nagyon hangulatosan adtuk a bombázóknak a közeli kíséretet alacsonyan 1-2000 m környékén. Törekedtünk e történelmi hűségre, mintha csak Göring parancsára repültünk volna.
Ligescourt repterét elhagyva már látszott a tengerpart vonala és kezdődtek az események...
Először talán Nate rádiózott, hogy 1 óránkban kontaktok, majd a bombázókból is szóltak, hogy ők is látják. Én nyilván csak a figyelmeztetés után láttam már csak a kontaktokat. Tom rádiózott a németeknek, hogy a térségben saját gépek lehetnek-e, de válasz nem jött. Az események kezdtek felgyorsulni, de egyben mintha meg is állt volna az idő számomra. Rendes rádiózásra nem volt idő. Tisztán látszott, hogy jobbról keresztező kb É-D-i irányon kötelék. Alacsonyan az erdősáv felett 4 kontakt szorosan és magasabban 2500-3000 körül szintén 4 gép laza kötelékben. Éreztem, hogy ez nem lesz egyszerű és még lehet fájni is fog. Nate beszólt a rádióba, hogy indul megnézni őket és lenyomta a gép orrát. Én a tőle jobbra a kötelékünk szélén. Eszemben volt, hogy megkérdezem, hogy a magasabb kontaktokat is látja-e arra megyünk vagy a bombázókra, de aztán szó nélkül én is toltam előre a botot... Az enyhe balfordulóban igyekeztem követni, de amint hátranéztem, már láttam, hogy befordult mögém egy indián... ráadásul egész közelre sikerült helyezkednie... Nem túl fantáziadús leborítással próbálkoztam (bár 4v4 légiharcban nem gondolom, hogy ollózva nagyobb sikert lehetne elérni...) de nyilván az alacsony magasság miatt nagy sebességet nem lehetett gyűjteni és maradt mögöttem lőtávolságban. Mire Nate szólt, hogy támadja, már éppen megsorozott és egész jó találatokat ért el. A motor rövid időn belül megállt és ugrani kényszerültem...
A földről láttam, ahogy a 4 Blenheim elindul a szárazföld belseje felé, gondolom valamelyik repterünket (Tramencourt???) támadni... A többit rádión hallottam...
Összességében jól elkalapáltak bennünket.
Ritka nagy szerencsétlenségnek gondolom, hogy a nem kicsi légtérben így sikerült összefutnunk egy ellenséges kötelékkel.
Több hibát is vétettünk... A közelkíséret nem alkalmas módszer a 109-esnek, mint ahogy anno sem volt az. Alacsony magasságban energiafölény nélkül harcot kezdeményezni kétesélyes dolog.
,THX.
- nem tudtad nekem megmondani hova menjek segíteni, pedig lett volna még rá idő. Tudnod kell hol vagy hacsak hozzávetőlegesen is, valami támpontot bemondva. Egy pozitívum volt benne: az első hullámtól megvédtük a bomázóinkat ! Legközelebb másképp lesz, viszünk bele valami taktikát is!
Végiglövöldözték a csapatot és eltűntek (visszafordulva a partok felé legalábbis nem üldöztek), de az egyik motor bekrepált, és a part közelében vízre tettem.