Repülés a való világban

[VO101_Sanyo]

Annyi valóságalapja van a dolognak, hogy a Ki-84-esek japcsi benzinnel 630-at tudtak, a zsákmányolt példányok amerikai benzinnel 680-at.

Jobb minőségű és/vagy magasabb oktánszámú repülőbenzintől nyilván jobban tép a motor, de hogy csak ezért nyerték meg az Angliai csatát, marhaság. Abban nem vagyok biztos, hogy a tuningbenzin miatt mennyivel jobban használódik el a motor, mondjuk egy összesen kb. 25-50 repült óra élettartamú gépnél (lelövik, lezuhan, stb.) ez egyátalán észrevehető volt-e.

[endre]

Mondjuk önmagában a motorteljesítmény és üzemanyag minőség közti egyenes arányosság nem vet föl bennem túl sok kérdést, ha csak e két dolgot vizsgáljuk az üzemet illetően. Viszont már régebben figyelmes lettem a P47 és P38 kabinjának műszerfalára biggyesztett táblákra.

P47 - "SERVICE THIS AIRPLANE WITH 100 OCTANE FUEL ONLY IF NOT AVALIABLE THE NEXT HIGHER GRADE WILL BE USED IN EMERGENCY"

P38 - "SERVICE THIS AIRPLANE WITH GRADE 100/130 FUEL"

Lehet, hogy én értem félre, de ezek szerint a 100-as oktánszám nem a max?
Kicsit utána néztem az oktánszám kémiájának, de lévén elég sötét vagyok ehhez nem vált világossá, hogy a 100-as a max elérhető, vagy csak a legelterjedtebb csúcsminőségű anyag?
Gondolom azért ezen a téren is kompromisszumokat kell kössenek a gépész és vegyész kollégák...

[VO101_Menyus]

Nekem hajtómű óra ezen részéből annyi maradt meg, hogy hiába tankolok én a 95ös benyára belőtt Suzimba 100-ast az nem fog jobban menni.
Az ok amiért a prémium üzemanyagoktól jobban mehet a járgány az az adalék. Ezt nagyjából érzem is. Ugyan nem a teljesítmény nőtt, hanem a fogyasztás csökkent.

De az arra beállított gép teljesítménye valóban nagyobb lehet, mert nagyobb nyomást lehet elérni a sűrítési fázisban...

Egyébként a Merlin mocikat nem 25-50 órára terveszték, mert épp a minap fotóztam egyet, amin az olajszűrő házán lévő felirat arról árulkodott, hogy 200óránként cserélni kell.

[VO101_Sanyo]

mert épp a minap fotóztam egyet, amin az olajszűrő házán lévő felirat arról árulkodott, hogy 200óránként cserélni kell.

Úgy értettem, hogy a gépbe nem tudtak többet belerepülni, mert nem szedett össze annyi üzemórát a lezuhanása előtt.

[VO101_Menyus]

Értettem én Magam is jót derültem ezen a kétszáz órás cikluson:
http://empee84.fw.hu/hereg/2009_majus/DSCF5515.JPG

[VO101_tvr]

Azért is vicces ez a dolog, mert az angolok 42-ben a zsákmányolt FW190-es tesztelése során nem tudták a gyári paramétereket kirepülni a gépből.
Szintetikus benzint úgy tudom csak a németek készítettek/használtak, mert a kényszer rávitte őket, hiszen ásványi kőolajforrásaik egyedül nekik voltak korlátozottak. Egyébként a drága és bonyolult technológia miatt felesleges lett volna a használata.
Megjegyzem a szintetikus üzemanyaguk még 40 évvel később elővéve világbajnoki címet hozott a BMW-nek az F1-ben.

Annyi valóságalapja van a dolognak, hogy a Ki-84-esek japcsi benzinnel 630-at tudtak, a zsákmányolt példányok amerikai benzinnel 680-at.

Mennyi lett volna a sebessége a német benzinnel?
Az üzemanyag oktánszámemelésével nem emelkedik a motor teljesítménye adott sűrítési végnyomás mellett. Mivel azok a repülőgépmotorok a magassági teljesítmény miatt feltöltősek voltak, a sűrítési végnyomásuk nagyban befolyásolható a szívótér/feltöltő nyomás emelésével. Tehát magasabb oktánszámú üzemanyaghoz emelhető a feltöltőnyomás és így emelkedik a teljesítmény is.

[VO101_Tom]

Az oktánszám a benzin nyomástűrését jelenti, hogy mikor lép fel az öngyulladás. Ha a benzin még a sűrítési szakaszban berobban, az teljesítményromláshoz és a motor károsodásához vezet. Ezért nem lehet kevesebb oktánszámot tölteni a kocsiba pl., magasabbat viszont felesleges. Az mai, gépkocsi benzin adalékanyagokról kérdezzétek Balázst

A repülőgép benzint ne keverjétek a kerozinnal. A kerozin a sugárhajtású gépekbe kell, nagyaon rossz minőségű üzemanyag. Előnye, hogy olcsó, és nagy hőfokon ég.

Amit a dugattyús gépekhez manapság használnak, az 100-as oktánszámú repülőgép-benzin.

A háborúban a németek három féle üzemanyagot használtak a dugattyús motoros repülőgépeikhez:
A3 - Világoskék, 80 oktános.
B4 - Sötétkék, 87 oktános. (legelterjedtebben ezt használták)
C3 - Sötétzöld, 100 oktános. (Innen a Bf 109 K4-C3 jelölés az Il-2 ben pl.)

A meszában duruzsoló DB motor bal oldalán ott az a qrva nagy, csiga alakú feltöltő-kompresszor. Az 7000 m-re volt belőve, vagyis annyi levegőt sűrített, ami 7000 méteren biztosította a megfelelő levegő-benzin keverékhez szükséges levegőmennyiséget. Ha a gép ennél alacsonyabban repült, akkor a kompresszort lefolytották (A kompresszor tengelye a DB motor főtengelyéhez fogaskerekekel csatlakozott, ergo a fordulatszáma a hajtómű fordulatszámával arányos volt. Ezért nem lehetett külön a kompresszort felpörgetni, vagyis a lefolytásos módszerrel kellett megoldani. És ez miatt (látható pl. a compare-ban is) 7000 fölött durván esni kezd a hatásfoka, ott a commandogerät nem győzte szegényíteni a keveréket az egyre kevesebb beszívott levegő miatt).

Ebből megnövelt teljesítményt úgy lehet kihozni, hogy ha nagyobb oktánszámú üzemanyagot állítottak elő, és azt tankoltak bele, akkor elvileg több üzemanyagot lehet ugyanazon a lökettérfogaton összesűríteni, nem fog berobbanni, csak több levegő kel hozzá (kompresszor folytásból kiengedtek). Ez volt a 100-as oktánszámú gépek titka csak. Nagyobb gázt adhattak, nem lett belőle gond. Amit aztán vagy fordulatszám növelésre, vagy légcsavar állásszög növelésre hsználtak el, már végeredményben mind1.

[VO101 Mahgar]

A repülőgép benzint ne keverjétek a kerozinnal. A kerozin a sugárhajtású gépekbe kell, nagyaon rossz minőségű üzemanyag. Előnye, hogy olcsó, és nagy hőfokon ég.

Amit a dugattyús gépekhez manapság használnak, az 100-as oktánszámú repülőgép-benzin.

Csak annyit bonyolítanék, hogy "dugattyús gépekbe" is építenek diesel-üzemanyagos mocit (pl. Thielert 1.7 literest), ami nem mással működik, mint az annyit emlegetett kerozinnal (kicsit pontosabb a "Jet A fuel" elnevezés, van még Jet A-1 meg Jet B, amely pl. nagyon hideg körülmények között vagy nagy magasságban használnak, asszem). A Jet A előnye, hogy olcsóbb, egyszerűbb a motor kezelése földön és levegőben egyaránt. Hátránya, hogy nem annyira biztonságos, vagy legalábbis nincs még annyi tapasztalat vele és kevésbbé elterjedt, vagyis nehezebb karbantartatni. Kb. fele annyi egy liter Jet A, mint a 1oo-as repbenya.

[VO101_tvr]

Igazából miért van szükség a 100-as repülőüzemanyagra? Oktánszámra kb azt tudja mint egy Shell V-Power Racing vagy MOL EVO Neo 99.
Mivel tud többet mint egy normál 95-ös üzemanyaghoz képest az oktánszámon kívül?
Csak annyi volna a magyarázat, hogy az üzemelő rep.motorok sűrítési végnyomását még rep.benzinhez tervezték? Általában azért üzembiztonság miatt gondolom nincsenek nagyon teljesítményre kihegyezve. Kivétel talán a RedBull airrace gépek motorjai.
A II. vh-ban még kimondottan alacsony oktánszámú üzemanyagot használtak többségében.

[VO101_Menyus]

Szerintem nincs rá szükség.
Legalábbis Kecskéden mindenki magának hozza a benyát. Trabimotoros sárkányba a keveréket, Falke bogárboxerébe meg sztem sima 98-ast. Nem tudom az a pár Cessna meg az Ancsa mivel megy, de gyanítom nem raknak bele 100-as vépóvernél jobbat, és lehet hogy sokat mondtam.

[VO101 Mahgar]

Hát raknak. Ancsába nem tudom mi való, de cessnaba, legalábbis amivel én mentem eddig mindig 1oo-as avgas (repbenya) volt (mindig ülepítek a tartályból). Nemtom mi lenne a mocival, ha autóbenzint raknának bele, de gyanítom, hogy valami mégis más. Trabimotorba szerintem hubertusz is jó, de azt meg kár belé

[VO101_Popeye]

Az Ancsa szerintem meg pakuraval is elmenne;)
Szerintem az adalekokkal van a varialas.

[VO101_NateDog]

Dorog felett az előbb valaki nagyon durvát csapatott... olyan 200-300 méteren ment be a város fölé majdnem beszakadtak az ablakok. A Lencse hegynél alacsonyabban volt.

[endre]

Szerencsémre mostanság elég sokat mozgok Ancsa és Kamov közelében, így látom, mit tankolnak. Szép kék színű 100 oktános benyát kap mindkettő, repülőbenzint, amit külföldről hoznak be, aztán valami kereskedő teríti Mo-n. -az ő elmondása szerint idén alig vittek még benyát

Szerelőkkel és pilótákkal történt diskurzus során kiderült, hogy igazából, mint azt sokan tudjuk azokat a motorokat még 87-es oktánszámhoz alkották meg. A lényeg szerintük sem az oktánszámban rejlik, hanem magában az adalékban. Ólom és ólompótló adalékok kellenek ezekhez a motorokhoz leginkább, ami ugye a szimpla autós benzinben ma már tiltott. Illetve más egyéb is lehet még.

Másrészt pedig múlt év nyarán megszorultak a jóemberek, mert többet kellett repülni, így megcsappantak a készletek. Akkor azt is elmondták, hogy jobb híján olyankor elmennek a legközelebbi kúthoz és 98-as benzint vesznek, amit összekevernek a 100-assal. De tényleg csak végszükség esetén és hangsúlyozták "az adalék a lényeg".

Továbbá még egy érdekes dolog motoszkál a fejemben. Voltam kutas, így beszélgettem szállítókkal, illetve hozzáértőbbekkel. Mivel kétségbe vontuk az üa. minőségét, így némi vitát követően megnyugtatott, hogy nem hozhatnak forgalomba olyan 98 -ast pl, ami nem éri el az adott oktánszámot. Tehát legalább 98-nak kell lennie, másképp 95-ös... Egyszer a Dunaúji finomítónak asszem' sikerült 97 -es oktánszámú 95-öst finomítani
Ezen az elven a repbenzin is legalább 100, de lehet, hogy több?

[VO101_Sanyo]

Kösz endre, ez érdekes volt.

[VO101 Mahgar]

Ezen az elven a repbenzin is legalább 100, de lehet, hogy több?

Én úgy tudom, hogy ez egy olyan arányszám, ami kifejezi, hogy inkább égésre vagy robbanásra hajlamos gyulladáskor (adott sűrítés mellett). Minnél magasabb, annál "ellenállobb" a robbanásra és annál jobban ég. Ezért nem szabad alacsonyabbat tölteni az előírtnál, mert inkább robban, mintsem elég. Ennek köszönhető a rázás, "kopogás", ami meg tönkreteszi a motort. Magasabbat meg hiába teszel, mert a motor tervezéséből fakadóan nem tud jobb hatásfokot nyújtani, mint a javasolt. Én úgy tudom van 1oo-nál magasabb oktánszám, pl. a methanolé 113, ethanol asszem 117.
Az arány egyébként abból lett, hogy az n-heptánnak 0 az oktánszáma, az izo-oktáné meg 100. Repbenyába a magasabb oktánszámot olyan adalékokkal érik el, mint a tetra-ethil-ólom (angolul TEL-nek rövidítik). Ezek szintén a kopogás ellen, és a jobb égés, kíméletesebb járás miatt teszik bele. Szóval lehet kotyvasztani, de a motor nem fogja szeretni. Én meg nem szeretném, ha a pilis fölött hozná ezt tudtomra...

[VO101_MMaister]

Ezen az elven a repbenzin is legalább 100, de lehet, hogy több?

Én úgy tudom, hogy ez egy olyan arányszám, ami kifejezi, hogy inkább égésre vagy robbanásra hajlamos gyulladáskor (adott sűrítés mellett). Minnél magasabb, annál "ellenállobb" a robbanásra és annál jobban ég. Ezért nem szabad alacsonyabbat tölteni az előírtnál, mert inkább robban, mintsem elég. Ennek köszönhető a rázás, "kopogás", ami meg tönkreteszi a motort. Magasabbat meg hiába teszel, mert a motor tervezéséből fakadóan nem tud jobb hatásfokot nyújtani, mint a javasolt. Én úgy tudom van 1oo-nál magasabb oktánszám, pl. a methanolé 113, ethanol asszem 117.
Az arány egyébként abból lett, hogy az n-heptánnak 0 az oktánszáma, az izo-oktáné meg 100. Repbenyába a magasabb oktánszámot olyan adalékokkal érik el, mint a tetra-ethil-ólom (angolul TEL-nek rövidítik). Ezek szintén a kopogás ellen, és a jobb égés, kíméletesebb járás miatt teszik bele. Szóval lehet kotyvasztani, de a motor nem fogja szeretni. Én meg nem szeretném, ha a pilis fölött hozná ezt tudtomra...

Hát te tényleg rohadtul ráérsz:D

[VO101 Mahgar]

Hát te tényleg rohadtul ráérsz:D

Már vártam a beírást:D

[VO101_Tom]

wiki a Barát-unk

[VO101 Mahgar]

wiki a Barát-unk

Onnan puskáztam persze, de ezt még budaörsön tanultuk.