|
A magasban kondenzálódott parányi
vízcseppek vagy jégkristályok halmazát felhőnek nevezzük. A vízcseppek
felülete a súlyukhoz viszonyítva sokszor nagyobb, így a levegő
súrlódásából, és az emelő légáramlatok mozgásából adódóan a vízcseppek
tulajdonképpen lebegnek. Felhőképződésben elsősorban a levegő
Individuális lehűlése játszik szerepet.
Felhő
keletkezése:
Nyáron, amikor a konvekció jól
kifejlett, a feláramlások sok vendéganyagot szállítanak a magasba, ami a
magasban lévő inverziónál összegyűlik, ami a továbbiakban sugárzó
testként viselkedik. Éjszaka a felső légkör felé több hőt ad le, mint
amennyit a talajról felvesz, ezért erősen lehűl, lehűti a környező
levegőt is, és ha annak a hőmérséklete a harmatpont alá csökken, akkor
bekövetkezhet a kondenzáció. Ezt kisugárzási felhőnek hívják, és
rendszerint az első délelőtti órákban feloszlik
Felhőképződéshez vezethet két különböző hőmérsékletű, de a telítéshez
közel álló levegő keveredése is. A hidegebb lehűti a melegebbet, és ha
az így eléri a harmatpontját, akkor kondenzáció léphet föl.
Felhőképződéshez leggyakrabban a levegő feláramlását kísérő adiabatikus
lehűlés vezet. Azok a feláramlások, amelyek felhőképződéshez vezetnek, a
következők:
a. ciklonokban
b. alacsony nyomású bárikus rendszerekben
c. légköri frontokon kialakuló nagytérségű feláramlások
d. termikus feláramlások
e. hullámmozgások feláramlási részei
f. hegyek szél felöli oldalán kialakuló feláramlások, a
lejtőszél.
Felhők
belső összetétele:
A felhők belső összetétele igen
változatos, felépülhetnek apró vízcseppekből, túlhűlt vízcseppekből,
kristályos vagy alaktalan jégrészekből. Ez a hőmérséklettől függ, de
akár általánosan is mondhatjuk, hogy az alacsonyabban lévő felhők
vízcseppekből, a magasabban lévő pedig túlhűlt vízcseppekből,
jégkristályokból, és jégdarabokból áll. Ezek a különböző légrétegekben
keveredve (is) fordulnak elő.
A felhőelemek nagysága is változó:
Hosszú lehűlés következtében kevesebb, ne nagy méretű cseppek, illetve
jégkristályok keletkeznek.
Rövid ideig tartó kondenzáció, vagy lehűlés esetében nagyon sok, apró
vízcsepp képződik, a felhő sűrűbb lesz, a látástávolság a felhőben
kisebb.
A Felhők
osztályozása:
A felhőket három szempont szerint
osztályozzuk:
anyaguk szerint
magasságuk szerint
Alakjuk szerint
A felhők
anyaga:
Lehet víz, túlhűlt víz, hó, jég
(kristályos vagy alaktalan). Ezek a felhőelemek. A víztartalmú felhők
sötétebbek, mint a jégtartalmú, vagy túlhűlt vizet tartalmazó felhő.
Legvilágosabbak a jégfelhők, különösen a jégkristály tartalmú felhők.
Felhők
magassága szerint négy felhőcsoportot különböztetünk meg:
Magas szintű
felhők 6000m felett
Középszintű felhők 2000 - 6000m között
Alacsonyszintű felhők talajfelszín - 2000m között
Függőleges felépítésű felhők 700,1100m -
tropopauza
Felhők
alakja szerint:
Gomolyfelhők: különálló
felhőtömegek, felfelé növekednek, és oldalirányba kevésbé terjednek szét
Rétegfelhők: általában zárt, sima
lepelszerű, néha rostos szerkezetű, nagy területre kiterjedő, ritkán
nagy vastagságú.
Hullámfelhők: Lencsére, vagy
repülőgép szárnyprofiljára emlékeztető, vízszintes irányban elterjedő
felhők, amelyek egymás felett lépcsőzetesen elrendezve képződnek
Kisugárzás során, a lassú lehűlés
következtében rétegfelhők keletkeznek. Erős feláramlás a gomolyfelhők
kialakulásához vezet.
|