Szektor jelölés értelmezése: A szektor alakja teljes kör, vagy egy körcikk lehet. A szám információ egy tartományt jelöl, amely ha "0-18" akkor 0 és 1800m tartományban kell hogy belerepüljek, akkor aktiválódik.

Minden esetben a képernyőn pirossal jelölt szektorba kell hogy repüljek, sorrendiségben mindig a következő vált át pirosra.

Kapu jelölés értelmezése: A kapu egy szigorúbb feltétel az átrepülésnek. Magassága és szélessége is van. Csak egy irányból repülhető át. Két szám jelöli az érvényesítési intervallumot, amelyhez két nullát írva méterben kapjuk meg a magassági értéket. 15-16 ami 1500-1600m között berepülve érvényesül

Tiltott zóna jelölés értelmezése:

A tiltott zóna egyenesekkel határolt rácsos sokszög.    (3-n).

Ezen a képernyőn egy félkörívet látunk, amely 8 részre van felosztva. Egy fekete pötty jelzi a következő fordulópontot, a félkörív közepe pedig a mindenkori haladási irányunkat. Amennyiben a fekete pötty középállásban van a haladási irány helyes. A pötty eltérése a középponttól mutatja a haladás irányszögét. Erős oldalszélben javasolt a használata autopilot állásban, amikor beállíthatjuk a szélirány alapján kalkulált irány rátartást a sodródás elkerülésére.

Numerikus kijelzések:

BRG:265°
BRG= bearing: A bearing információ megmondja azt, hogy a jelenlegi pozíciómból milyen irányszögön repülve érem el a következő fordulópontot. Az az információ is kiolvasható, hogy a kurzustól D-i irányban vagyok (északabbra kell tartanom 15 fokot), amennyiben 250°-on repülök. Ha a HDG és a BRG egybe esik, azonos értékű, akkor pont a fordulópontom felé haladok.

HDG:250°
HDG= heading: A repülőgép mindenkori haladási irányát mutatja.

DIST:455.41 km
DIST= distance: A következő forduló pontig ennyi utat (km) kell megtennem.

VMG:86km/h
VMG=Velocity Made Good : A repülő mindenkori földhöz viszonyított, effektív haladási sebességét mutatja, amelyben figyelembe veszi a szembe szelet, hátszelet, illetve a magasság növekedésével a levegő sűrűség csökkenés okozta sebesség növekedést.
(A VMG a következő fordulóponthoz viszonyított sebességet mutatja, ha pontosan a fordulópont felé repülünk, ez az érték megegyezik a föld feletti sebességgel (VMG=SOG - Speed over Ground), ha a kurzusra merőlegesen repülünk, akkor VMG=0 km/h, ha a kurzuson visszafelé, akkor VMG= negatív föld feletti sebesség - kieg: Tom)

TTG:05:16:33
TTG= Time To Go: A repülés időtartama a mindenkori siklósebesség mellett, ennyi idő alatt teljesítem a következő fordulópontig a távot.

ETA:17:17:46
ETA=Estimated Time of arrival: A mindenkori (VMG) haladási sebességgel ebben az időben érem el a fordulópontot.

A felületről a versenyrepülés során nagyon sok információ leolvasható, amit a piros pont téglalapban, vagy a határán elfoglalt helye jelöl. A téglalapot vertikális irányban keresztül szelő szakasz a repülési irányt jelöli. Ez egyben magassági információt is hordoz. Az ideális iránytartás az, amikor a piros pötty a középső vonalon van.
Nagyon jól lehet siklást, végsiklást is számolni: ha a piros pötty a vízszintes vonal felett van, akkor a következő fordulópontig még emelkednem kell, ha rajta van éppen beérek, ha alatta, akkor a beállított McCready értéknek megfelelő sebességnél gyorsabban is lehet siklanom.

Pl.: jelen esetben a távolság  125.55 km,  és még 3917 m-t kell emelkednem és siklásra felhasználnom a fordulópontig (Ha a beállított McCready értékhez tartozó sebesség szerint siklok).

A felület precíziós navigációra is alkalmas. Kapukon történő átrepülések esetén a kapu szélességének megfelelő két kék csík közt haladva kell a célba vezetni gépünket.

Numerikus kijelzések (Értékek a FELSŐ PDA képre vonatkoznak)

MC:2.5
MC=McCrady érték  A távrepülés során az átlagemelések várható értéke. Ezt minden esetben már a task elemzésekor az időjárási paraméterekből előre javasolt megállapítani. (A választott repülőgép típus sebességi polárisánál ez az érték beírható, beállítható, amely szerint a sebességi polárisra egy érintőt húz a program. Ugyanitt a kurzuson várt szembeszél is definiálható. Ez kijelöli azt a sebességet, amivel javasolt a távrepülés során siklani. ) A műszeren a MC értéke a "Home" gombbal növelhető, az "End" gombbal csökkenthető. Javasolt ezt minden esetben kicsit nagyobbra venni, hogy a szükséges emelkedéssel egy kis biztonsági tartalékra tegyünk szert.
Végsiklás esetén is nagy jelentősége van a MC értéknek.
Az utolsó fordulópontra indulva amennyiben a választott MC érték mellett kb. 200-250m (DDH érték) plusz magassággal rendelkezünk, akkor a siklást mindig olyan sebességi tartományban végezzük, hogy ez ne változzon.
Az utolsó 20km-en ezt lefogyaszthatjuk 0 értékre, és még így is egy 2-es MC értékkel nagybiztonsággal hazaérünk. A fordulópontokra történő érkezések is ilyen formában megjeleníthetők. A Page Up illetve a Page Down gombbal a forduló pontok paraméterei egyenként behívhatók amit +1; +2; +3; ...  +n  a forduló pontok számának megfelelően mutat  a megjelenítő felület Pirossal az utolsó fordulópont, a cél van jelölve.

DIST:125.55 km
DIST=Distance  A kiválasztott fordulópont távolsága

DH: 363 m
DH=Delta High  Az adott helyen a fordulóponthoz viszonyított magasságom

DDH:
DDH=Delta Delta High A kiválasztott fordulópont eléréséhez mennyit kell emelkedni (negatív érték), vagy milyen magasan fogom azt elérni (pozitív érték), a pillanatnyi távolság, VMG sebesség és Vario érték alapján.

TTG:
TTG=Time To Go ennyi idő alatt érek a következő fordulóponthoz a pillanatnyi távolság, és VMG sebesség alapján.

ETA:
ETA= Estimated Time of arrival: időóra szerint ekkor érek a következő fordulóponthoz a pillanatnyi távolság, és VMG sebesség alapján.

Az elektronikus variométer alsó részében numerikus kijelzéssel látszik a termikünk átlagemelése. Ez az átlagképzés a sok mért érték ~20 mp alatti átlagát veszi alapul. Az átlag képzésének időtartama beállítható a Condor program "Settings" menüjében. 20 másodperc kb egy átlagos köridő.

A képernyőn megjelenik a repülőgépem ikonja és a körözésem, vagy siklásom GPS pozíciójának megfelelően kis pontokkal jelöli az utamat a műszer. A színe a termik erősségének függvénye. A 0 értékhez fehér szín tartozik, az emelkedés során a szín halvány pirosról, egészen erős pirosra változik. A merülések halványkéktől az erős sötétkékig változhat. Ennek a képernyőnek a használatával könnyen kikörözhetőek az emelő áramlatok.

Lejtő és hullámrepülés során az emelő áramlatok formája kirajzolódik a képernyőn és minden esetben a legerősebb piros színt mutató vonalakat kell követni.

Feltétlen figyelembe kell venni a szél általi sodródást, ami szintén jól érzékelhető, és nagyszerű segítséget kínál a pilótának.

A képernyőn a mindenkori pillanatnyi szélerősséget és a szélirányt láthatjuk numerikus kijelzéssel, és vektor formátumú megjelenítéssel.

A távrepülések során van igen nagy jelentősége ennek a funkciónak.

Az 1-es számú térképes megjelenítő felületen a kurzuson látszik a repülési irányunk, valamint a lejtők elhelyezkedése. Ebből következtetni tudunk arra, hogy a hegynek melyik oldalára helyezkedjük ahhoz, hogy emelő áramlatban utazhassunk. A legjobb emelés ugyanis az, amelyben nem állunk meg.

Task indítás és forduló pontok fotózással

Végezetül szót kell ejtenünk a PDA nélküli repülésről is. Egyre gyakrabban találkozunk ilyen feladattal, ami repülés közben vizuális navigációt is igényel. Ilyenkor repülés előtt érdemes kinyomtatni a térképet, vagy egy kis térkép vázlatot készítenünk,  amin feltüntetjük a szárak irányát, hosszát és a kurzuson található fontosabb tereptárgyakat (folyó kanyarulat, útkereszteződés, települések, stb...) és a szél irányát, és a fotó szektorokat. Ez azért fontos, mert a szél folyamatosan sodor bennünket, és az erősségétől függően egy egy  termikben akár 5 kilométert is sodródhatunk. A kurzuson haladva csak az iránytű segíti a tájékozódásunkat. Ezért érdemes minden termik után, lehetőleg a legpontosabban meghatározni gépünk helyzetét és aszerint folytatni utunkat. Persze erre az időre nem parkolhatunk le, mint egy autó pályán, ezért termikelés megkezdése előtt érdemes rápillantanunk az iránytűre, és megjegyezni az irányt amin addig haladtunk, és az utolsó köröknél már figyelni ugyan azt az irányt és az arra látható jellegzetes tereptárgyakat, hogy a lehető legkisebb időveszteséggel tudjuk folytatni a repülést.

Induláskor az időmérő nem indul el automatikusan!  Nekünk kell azt fotózással elindítanunk. Figyelem! A task csak akkor indul el ha a képernyő bal alsó sarán megjelenik a nevünk és egy kis üzenet hogy a versenyt megkezdted! És ez érvényes a forduló pontok érintésére is. Csak akkor haladjunk tovább a kurzuson ha ez az üzenetet  már megjelent. A mellékelt videón meglehet nézni a fotózás pontos technikáját. Érdemes ezt a feladat sort begyakorolni, mert a helytelen megközelítés miatt rengeteg időt és magasságot veszthetünk. Soha sem a szektor fölé kell helyezkednünk,(mert a túl nagy bedöntés miatt könnyen meg csúszhatunk) hanem mindig egy kicsit balra vagy jobbra tőle,attól függően amit az adott repülési helyzet megkíván. Miután beazonosítottuk a pontot csak utána döntsük a gépünket a fotózáshoz.  Mindig a balszárnynak kell a szektor közepére, vagy a verseny előtt megadott tereptárgyra mutatnia. A célba érkezéskor már nem kell fotóznunk, itt ugyanis mindig a repülőtér közepén van a szektor, csak át kell repülni rajta.

Breznai János - 2008

Vissza a főoldalra - klikk ide